2018. május 23-án (szerda) pályaorientációs napon vehettek részt azok, akik nem érettségiznek, illetve azok, akiknek nem kellett a kompetenciamérésen részt venni.
Először Dr. Barna János, a SOTE Anatómiai Intézetének oktatója kalauzolt bennünket és mesélt az egyetemi oktatásról itthon és külföldön. Utána Vidra Veronika, a múzeum munkatársa tartott tárlatvezetést és mutatta be a különböző preparátumokat. Végül Dr. Dobolyi Árpád (a 11.C-s Dobolyi Zsófia édesapja) az Anatómai Könyvtárban mesélt nekünk röviden szintén az egyetemi képzésről és a kutatói pályáról. Szerintem az orvosi pálya iránt érdeklődőknek nagyon hasznos volt ez a látogatás. Még egyszer nagyon örülök, hogy ez a nap ilyen formában szerveződött meg és köszönöm Hubai Katának és Sparingné Köves Ildinek a koordinációt! A többi helyszínen is biztosan sok élménnyel gazdagodtak diákjaink!
Tulajdonképpen, mivel az előképzettségünk repertoárját meghaladó ismeretek lettek volna szükségesek egy ilyen élmény teljes mértékű befogadásához, az alap koncepció nem a tudásunk bővítése, hanem a céljaink eléréséhez elengedhetetlen motivációgyűjtés volt.
A tárlatvezetés kifogásolhatatlan volt. A doktor úr, aki eleinte igyekezett bemutatni nekünk az anatómia szépségét, rendkívüli segítőkészségről tett tanúbizonyságot és az is nyilvánvalóvá vált az első mondatából, hogy nem a levegőbe beszél, hanem több éves tanulmánya es tapasztalata számunkra felfoghatatlan adatmennyiségének a kedvünkért leegyszerűsített és tömörített verzióját próbálta átadni.
A különböző típusú és méretű preparátumok egész tarházát sorakoztatták elénk és alkalmunk nyílt egy valódi szív kézben tartására is.
Bizonyára mindez felkavaró lehetett némelyikünknek, de így utólag nem hiszem, hogy bárki is megbánta volna, hogy részt vett ezen a látogatáson.
Sajnos képtelen vagyok arra, hogy szavakban megfogalmazzam azt az érzést, amit egy olyan kisbaba látványa nyújt, akinek (genetikai rendellenességei miatt) még csak alkalma sem nyílt soha elmerülni az önálló élet nyújtotta örömöknek.
Amit személy szerint nekem nyújtott ez a látogatás, azt egyszerűen pár vázlatpontban sorolnám fel:
Alkalmam nyílt közelről megvizsgálni például az agy lágy szöveteinek struktúráját,
ami adott egy kiindulási pontot ahhoz, hogy elképzeljem, milyen is lehet egy szikével belehatolni.
Kaptam egy átfogó képet az elsőévesek anatómia tanulásáról.
Hatalmas motiváló ereje van annak, hogy bemehettünk az intézetbe.
Bő beszédemmel igyekeztem leplezni azt a kislányos zavart, amit ilyenkor az ember érez, ha meg kell fogalmazzon olyan benyomásokat, amelyekhez foghatóban még nem volt része.
Zárszónak csak annyit, hogy akit egy kicsit is érdekel az emberi test (akár tudományos, akár művészi szempontból), mindenképp tegyen egy látogatást ide, mert a tárgyak széles skálája a Body kiállításon látottakkal vetekszik.