100 millió áldozat

Február 25-én a kommunista diktatúra áldozataira emlékezünk.

Mi a kommunizmus?

Szélsőbaloldali mozgalom és ideológia a XX. században. A marxista elmélet szerint a kapitalizmust felváltó társadalmi-gazdasági rendszer, olyan osztály nélküli társadalom, amelyben a termelési eszközök köztulajdonban vannak, megvalósul a teljes társadalmi egyenlőség, és a javak elosztásában a „mindenki képességei szerint dolgozik, és a megtermelt javakból szükségletei szerint részesül” elv érvényesül. A kommunista mozgalmak képviselői úgy gondolták, ezt a társadalmi rendszert a proletárdiktatúra bevezetésével lehet létrehozni.

proletárdiktatúra: a munkásosztály diktatúrája, a gyakorlatban a hatalmat megszerző kommunista párt diktatúrája. A kifejezést Karl Marx a francia szocialistáktól vette át, és a proletárdiktatúrát az osztály nélküli, elnyomástól mentes társadalomhoz vezető fejlődés átmeneti állomásának tekintette. A gyakorlatban a proletárdiktatúra gyakran hatalmi visszaélések, az állampolgárok ellen elkövetett erőszakos cselekedetek képében manifesztálódott, ez volt a vörösterror.

vörösterror: a forradalom győzelméért, illetve védelme érdekében alkalmazott erőszak, terror. Célja a forradalom ellenzőinek megfélemlítése, üldözése, megsemmisítése. Magyarországon a Tanácsköztársaság idején alkalmazták először, például a parasztság ellen.

Mikor volt Magyarországon?

Magyarországon először 1919 tavaszán vették át a hatalmat a Kun Béla által vezetett kommunisták, az általuk létrehozott Tanácsköztársaság azonban még abban az évben megbukott. Rövid uralmuk alatt is százak vesztették életüket a vörösterrorban.

A második világháború végét (1945) követően a kommunisták egyre jelentősebb hatalmat szereztek Magyarországon. Bár választást nem nyertek, a szovjet Vörös Hadsereg jelenléte biztosította számukra a kormányzati pozíciókat, míg végül 1949-ben nyílt diktatúrát vezettek be Rákosi Mátyás vezérletével. Az ötvenes évek kemény diktatúrája az 1956-os forradalomhoz vezetett, melynek hatására később sok tekintetben enyhébb, az úgynevezett „puha diktatúra” időszaka következett, a demokráciára azonban 1989-ig várnia kellett a magyaroknak.

Miért pont ma, február 25-én emlékezünk az áldozatokra?

1947-ben ezen a napon vették őrizetbe a szovjet hatóságok Kovács Bélát, az akkor koalícióban kormányzó Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, hogy aztán a Szovjetunióba hurcolják. Ezt megelőzően a kommunista befolyás alatt álló belügyi szervek vádolták államellenes összeesküvéssel. A koncepciós eljárás célja az volt, hogy segítse a kommunista hatalomátvételt, azonban az országgyűlés nem volt hajlandó felfüggeszteni Kovács Béla mentelmi jogát a nyilvánvalóan hamis vádak miatt, így Rákosiéknak drasztikusabb eszközökhöz folyamodtak: a Magyarországot megszállás alatt tartó Szovjetunióhoz fordultak segítségül, melynek eredményeképp a szovjetek végül elhurcolták a főtitkárt.

Ez az esemény egyértelművé tette, hogy a második világháborút követő közvetlen időszakban a demokratikus Magyarországról szőtt álmok végleg szertefoszlottak, a kommunista diktatúra bevezetése csak idő kérdése. E nagy formátumú politikus, és egyben a magyar demokrácia sorsának megpecsételődése lett a kommunizmus áldozatainak emléknapja.

Kik az áldozatok?

A kommunizmusnak nem csupán halálos áldozatai voltak. A kitelepítettek sokasága, a szétszakított, vagyonukból kiforgatott családok is megszenvedték a diktatúrát, csakúgy mint a munkatáborokba internáltak vagy a megkínzott, megfenyegetett, koncepciós perek áldozatává lett emberek. Sokan munkájukat vesztették vagy pályájuk, továbbtanulásuk vált lehetetlenné. Az ügynökhálózat, a besúgórendszer a kis közösségek bizalmi kötelékeit tépte szét, ami rendkívüli, máig ható morális problémát okozott a társadalomban. Nehéz pontosan megbecsülni, hány halálos áldozatot szedett a kommunizmus világszerte, egyes becslések nagyjából 100 millió áldozatról beszélnek.

Olvass Kovács Béláról a Rubicon cikkében!

Töltsd ki a rövid kvízt és nyerj apáczais relikviákat! A teljes nevedet add meg kitöltéskor!